Az Infiray (korábban Iray) hőkamerák kínálata folyamatosan alakul. A belépőszintű, könnyen kezelhető N-szériát Magyarországon eddig a E2n modell képviselte (tesztje itt). Nemrégiben azonban tovább bővült a belépő kategória, a tesztünkben szereplő E3n modell az E2n fölé érkezett a nagyobb szenzorfelbontása miatt, továbbá lett még nagyobb felbontású E6n is, de az egy későbbi tesztben kerül górcső alá. Az E2n és az E3n között a legfőbb különbség a szenzorfelbontás, míg előbbi aprócska, 240×180 pixeles, addig az E3n a középkategóriának számító 384×288 pixeles VoX mikrobolométert kapta. A nagyobb szenzor miatt nőtt az objektív gyújtótávolsága is. A 384×288 pixelhez társított 19mm-es objektív bár kisebb nagyítást (0,85x) és nagyobb látószöget (19,5°) kínál valamivel, mint az E2n (0,93x, 17,8°), ennek ellenére az Infiray E3n jóval nagyobb észlelési távolságot tud. Közel 700 méter emberalak esetén, míg az E2n csak kb. 480m. Látható tehát, hogy az abszolút belépőszinthez képest egy fejlettebb modellel van dolgunk. Nem csak papíron, a gyakorlat is ezt mutatta.
Külső és kezelés
Az Infiray E3n a többi N-szériás kamerához hasonlóan kis méretű, kisebb mint az E3 Plus és Max. Az építési minősége szokásosan nagyon jó, nekem ez a csúszásmentes, teljesen gumírozott ház, ami az N-szérián van, szimpatikusabb, mint a magasabb szériás kamerák designos, csupasz műanyag burkolata. A szemkagyló keményebb anyagból készül ezeknél, előnye, hogy hátra lehet hajtani, ha útban van. Egy évvel ezelőtt ezt én egyértelmű előnyként aposztrofáltam, de most, hogy egy éve puhább szemkagylójú Irayt használok, most egy kicsit kényelmetlenebbnek tűnt a keményebb anyag. A okulár mellett dipotriaállításra van lehetőség. Szerencsére ez egy olyan dolog, amit egyszer beállítunk, utána nem kell hozzányúlni. Azért szerencsére mert kb ez a kamera leggyengébb pontja: működik, de olyan ehh… A kamera alján állványmenet található, és egy lyuk, amibe pántot lehet rögzíteni. Nagy meglepetésemre a gyártó mellékel is már hozzá egy csuklópántot, és egy szétcsatlakoztatható nyakpántot is. Egyiket se egy komoly darabnak képzeljük el, gyakorlatilag az egyik egy zsinóros, a másik egy vékony szalagos, de eddig ez sem volt az Irayekhez, szóval ennek is örülünk. A szütyő maradt a velúrszerű anyagból készült darab, mint eddig.
A kamera tetején találjuk az USB csatlakozást, amin keresztül tölteni lehet a masinát, és immáron videokimenetként is szolgál! A mellékelt kábellel sikerült is összekötnöm az erre a célra vásárolt külső felvevővel, így a mintavideókhoz végre nem kell telefont dugdosni az okulárba. Végre nem ilyen lehetetlen, tűs videocsatlakozó van rajtuk! Az USB víz- és porálló kupakja kidudorodik a kezelőgombok közül, ami sötétben jó támpont az ujjaknak, hiszen a bekapcs-gomb mögötte, a kezelőgombok előtte helyezkednek el. Ezek ráadásul kellően nagyok, és távol vannak egymástól ahhoz, hogy akár még vaksötétben, kesztyűben is kezelni tudjuk a kamerát. Ilyen szempontból
ez az egyik legkönnyebben kezelhető hőkamera az általam kipróbáltak közül.
Az Infiray E3n-ben nincs menürendszer. Végtelenül egyszerű kezelni, kb azt tudja, amit a rajta lévő 4 gomb működtet, de ez úgy gondolom sok vadásznak elegendő is. Állíthatjuk a kijelző fényerőt 5 lépésben, kapcsolhatunk 2x és 4x digitális nagyítást, és 5-féle hőkép között váltogathatunk (fehér, fekete, vöröskiemelés, pseudo és emelt kontrasztos). A hőképekről később még értekezem. A kamera egyébként villámgyorsan kapcsol be, 3mp onnantól számítva, hogy nyomni kezdjük a bekapcsgombot. Tekintve, hogy minden hőkamera bekapcs gombját hosszan kell nyomva tartani a véletlen bekapcsolás elkerülése végett, ezért úgy mondanám, hogy a kamera bekapcsolása után szinte azonnal megjelenik a kamerakép is. Ilyet eddig csak az E2n tudott, és a Pulsar Axionok, az összes többi hőkamerának szüksége van egy kis időre, hogy felálljon a rendszer, addig meg az üdvözlőképernyőt nézegetjük.
Az E3n kalibrálása manuális, értsd ha romlani kezd a képminőség, akkor két gomb rövid nyomvatartásával tudjuk indítani a kalibrálást. Először engem ez kissé megbotránkoztatott, gondolván, hogy az automatikus kalibrálást azért nem kellett volna kihagyni belőle, de a használat során rájöttem, hogy kifejezetten megnyugtató, hogy a kamera nem kattog állandóan a lesen, csak akkor, amikor én akarom, és amikor valóban szükség van rá, mert a képminőség szemmel láthatóan gyengül. Aztán hirtelen eszembe jutott, hogy a saját kamerámon is már régen kikapcsoltam az automatikus kalibrálást. Szóval lehet kicsit hozzá kell szokni, de nem olyan vészes ez a manuális kalibrálás. Ebből viszont kétfélét is tud a kamera: zárszerkezetes kalibrálást (kattog), és néma kalibrálást is, utóbbihoz fel kell tenni a kupakot.
FRISSÍTÉS: a kamera többszöri használata, és felhasználói visszajelzések alapján sikerült kifilózni az összes kalibrációs módot. Íme:
- “M” mód (gyári beállítás): “félautomata” kalibrálás, ahol a kamera minden bekapcsoláskor, illetve alvó módba helyezéskor, és/vagy felébresztéskor kalibrál magától, így nemigen lesz szükség a kézi kalibrálásra, feltéve ha rendesen használjuk vadászaton, vagyis nem tartjuk folyamatosan bekapcsolva, hanem alvó módban van, mikor nem nézelődünk vele.
- “A” mód: automatikus kalibrálás, a három világosszürke gomb nyomva tartásával lehet aktiválni, ilyenkor a kijelző jobb alsó sarkában a kis M-betű A-ra vált. Innentől a kamera automatikusan kalibrál, amikor szükségét érzi. Ezt zárszerkezettel végzi, tehát kalibrálásánál kattan egyet.
- Kézzel indított kalibrálás: mindkét fajta kézzel indított kalibrálás működik M és A módban is, tehát bármelyik módban, ha szükségét érezzük egy kalibrálásnak, mert romlik a kép, akkor indíthatunk egyet, kétféle módon
- Zárszerkezetes kézi kalibrálás: a fényerő és a nagyítás gomb nyomva tartásával a kamera kattan egyet, és kalibrál, tehát zárszerkezettel teszi helyre a képet.
- Néma kézi kalibrálás: a fényerő gomb nyomva tartásával is kézi kalibrálást végezhetünk, de ekkor a kamera nem csukja be a zárszerkezetet (hogy csendes maradjon), így az objektívet nekünk kell eltakarni a felhelyezett kupakkal például.
Akkuteljesítmény
Ezt muszáj külön blokkban tárgyaljam, annyira nagy durranásnak tartom, hogy a kamera 15 órát bír egy töltéssel. Egyszerűen hihetetlen látni, hogy
az ember 3-4 órája ül a lesen, és az akku töltöttségjelzője alig mozdult még meg,
aztán kiül vele következő alkalommal is, meg még harmadszor is. Olyan is előfordult, hogy hazamenetelkor a területről kifelé még a kocsiból nézelődtem vele, aztán véletlenül bekapcsolva maradt. Otthon kipakoltam, másnap délelőtt leültem dolgozni, a kamera meg ott volt az íróasztalon. Az tűnt fel, hogy kicsit meleg a burkolata, hát látom, hogy este bekapcsolva maradt. Értsd, este 8-9 között elkezdtem használni, éjfélig a lesen volt velem, éjféltől másnap délelőttig pedig bekapcsolt kijelzővel állt, és délelőtt 9-10 körül még mindig ment, igaz az akkuja már pirosat mutatott. A leendő tulajok ezt imádni fogják, akiknek meg ez lesz az első hőkamerájuk, azt se fogják tudni, hogy mások mit küzdenek ezen a téren.
Képminőség
Észlelési távolság
Az Infiray E3n, mint említettem 19mm-es gyújtótávolságú, és 384p felbontású. Ez meglehetősen nagy, 19,5 fokos látószöget, és 0.85x-ös nagyítást eredményez. Értsd az objektívének nincs nagyítása, a kijelzője meg kisebb méretű (720x540px), mint a komolyabb hőkameráké, ezért a teljes rendszer nagyítása 1x alatt van. Ez erdőbe, szóróra, fedett terepre, cserkelésre teszi igazán alkalmassá. Ugyanakkor
ez a kategória átlagosan 450-500m körüli észlelési távot szokott kínálni, míg az E3n 700 métert tud,
így nyíltabb terepeken sem vall kudarcot, jóllehet ilyen terepre vannak alkalmasabbak is. Az E2n-nél klasszisokkal messzebbre lehet nézelődni az E3n-nel, és a képe is élesebb. A tapasztalatok alapján 400-450 méterről még lehet látni valamennyire az őz alakot, ahogy legel, emelgeti a fejét, bár a kisebb kijelző miatt elképzelhető, hogy bele kell nagyítanunk 2x-esre, hogy lássuk. Az E2n-nel ugyanez a távolság csak kb 200m. Szarvast, disznót 1000-1200m-re is lehet látni vele, bikákat még 1400m-re is mutatta, mindkettő eset látható a mintavideóban. Persze ezek már csak pöttyök a kijelzőn, de látszanak. Kb 600m-re a szarvasnak látszik a nyaka, 3-400m-ig még a nyulakat is látni apró, gubbasztó pöttyként.
Videóból kivágott képek, őzek 150-200m között, tiszta időben
Képkontraszt és hőképek
Ami élességét illeti, kategóriájához képest szerintem nagyon jó, élesebb, mint az E2n, és jóval élesebb, mint a Guide IR510 Nano 2. Igaz nagyítás nincs, a kijelző kicsi, így nehezebben lehet élességet is megítélni, mondjuk a nagyobb hőkamerákhoz képest. A képkontraszt tiszta időben igazi Irayes, párás időben azonban szerintem nem tud annyit, mint a magasabb kategóriás Infiray kamerák. Nyirkos hűvös tavaszi időben például 2-300m-re már nem lehetett látni, hogy hol van vége a vetésnek, és honnan kezdődik a repce, persze az állatok ilyenkor is látszanak, világítanak mint a lámpa. A drágább Irayekkel viszont ilyen jellegű kontrasztvesztést inkább csak a téli, fagyos, párás időben lehetett tapasztalni.
Egyébként az tűnt fel, hogy az Iray kameráknál extrakontrasztosnak és sötétnek számító Bird hőkép ennél a kameránál szebb, részletesebb képet ad, mint a világosabb White Hot hőkép. Más Irayekben a Birdöt inkább arra használjuk, hogy ne vakítson éjszaka annyira, de nem szokott olyan részletes lenni, mint a W-HOT. A fekete hőkép is nagyon jól használható az esetek 90%-ban, de mint minden Iraynél, ennél is előfordul, hogy néha már túl kontrasztos, és a sötét talajon nehezen látjuk meg vele a fekete állatot. Növényzetfüggő is a dolog, de az Irayek mindig is a fehér hőképpel voltak ügyesebbek, a fekete hőkép inkább mostohább időben használható jól (olyankor viszont jobb mint a fehér hőkép). A vörös kiemelése szerintem nem túl érzékeny nagyobb távokon, a színes hőképe pedig annyira vakít éjszaka és gyakorta olyan részlettelen, hogy azt senki nem fogja használni.
Íme az elmaradhatatlan videó a mintafelvételekkel (az Infiray E3n NEM tud videót rögzíteni, a felvételek USB-n csatlakoztatott, külső felvevővel készültek!):
Összegzés
Nem rossz hőkamera az Infiray E3n, hiszen nagyon jó észlelési távolsággal bír, annyit tud, mint a 25mm-es kamerák (konkrétan az E3 Plus is 700m-t tud, csak nagyobb kijelzővel, nagyobb nagyítással, szebb képminőséggel). Kategóriájához képest az élessége is jó, a képkontrasztja jó, az akkuidejéről meg ódákat tudnék zengeni. Az ára e cikk írásakor majdnem 430.000 Ft, ami sajnos azért ennyi, mert a járvány okozta válság miatt 350 Ft az Euró már hónapok óta. A gyártók pedig nem nagyon foglalkoznak azzal, hogy a helyi forgalmazók milyen árfolyam-különbözettel küszködnek épp. Ha még mindig normál devizaárfolyam lenne (310-320 Ft), akkor ez a kamera szerintem 400ezer forint alatt lenne, amire azt mondanám, hogy brutális ár/érték arány. A mostani árat látva az első gondolatom az volt, hogy ezt a modellt 25mm-es objektívvel kellett volna kiadni, hogy a Guide IR510 Nano 2-t egyértelműen le tudja nyomni. Így, hogy csak 19mm-es, egy kicsit vegyesek az érzéseim vele kapcsolatban, bár így is többet tud, mint az említett Guide, ami szintén jelenleg hasonló áron kapható. Ha dönteni kéne, hogy ez, vagy az IR510 Nano 2, akkor mindenképp az E3n mellett tenném le a voksom, hiszen az észlelési távolság azonos (a nagyobb látószög és kisebb nagyítás ellenére), a kijelző azonos, a funkciók azonosak, a képminősége szerintem jobb mint a Guide-é, és az Infiray akkuja ver mindent a piacon.
